2013. november 29., péntek

Történelmes-regényes

Szóval Sophie kérte, hogy írjak össze egy listát 10 olyan történelmi regényből, amelyeket szívesen ajánlanék bárkinek. Sajnos egyébként is imádok listákat írogatni, szóval fejben azonnal kész is voltam (egy körülbelül 30 címből álló listával), épp csak a megszövegezéssel vártam eddig. Na meg a lista redukálásával. Egyébként ha már történelmi regény, akkor mertem szabadon kezelni ezt a kategóriát, és nem feltétlenül ragaszkodtam a hagyományos történelmi regény műfajába sorolt művekhez. Számomra az a történelmi regény, amelyben a történelmi környezet a cselekmény alakulása szempontjából érezhetően meghatározó, ennek megfelelően válogattam. Ja, és persze a szépirodalom nálam most is ütötte a ponyvát, ha választani kellett.

A nagyon ismerteket most kihagytam, nem hiszem, hogy bárki is komolyan megkérdőjelezné az Egri csillagok vagy A kőszívű ember fiai létjogosultságát a listán. Remélem, senki nem veszi rossz néven a "mellőzést".


Sorrendet ezek között én már nem állítanék fel, hiszen a maga módján mind remekmű, felesleges tovább osztályozgatni őket. Mivel azonban valamiféle szervező elv mégis kell, így most a bennük megjelenő történelmi korok alapján állítom őket időrendbe. Emellett sajnos muszáj legalább egy pár mondatos indoklást is írnom hozzájuk, mert egyszerűen nem bírom ki. Íme.

Ókor

Kosztolányi Dezső - Nero, a véres költő
Ez az ember mindegy, mit ír, mindig tökéletes. Regény, vers, novella, esszé, levél, bevásárlólista, vagy a tejfölös öntet receptje - mind vegytiszta szépirodalom.

Középkor

Eidzsi Josikava - Muszasi
Tíz-tizenkét éves korom körül olvastam el mind az öt kötetét. Ha valaki meg akarja ismerni a japán gondolkodásmódot, a civilizáció gyökereit, ezt vegye elő elsőként. Aztán jöhet a többi.

James Clavell - A sógun
Ugyanaz, mint az előbb, csak európai szemszögből. Ez viszont nem szépirodalom, "csak" szórakoztató. De legalább nem is kicsit.

Makkai Sándor: Táltoskirály/Sárga vihar
Tatárjárás és IV. Béla mint téma, részletgazdag, lendületes, magával ragadó olvasmány. Szórakoztató irodalom, ez is a javából.

Randall Wallace: Rettenthetetlen
A film lett híres, de a regény sem akármi. A film sztorijának variánsa amúgy, kiegészítésekkel, pár csavarral. A hangulat megvan, más eszközökkel ugyan, de a regény is megteremti a légkört.

Újkor

Jókai Mór - Az új földesúr
Zseniális. Méltatlanul elhanyagolt műve Jókainak, na persze ha valakinek ennyi remekműve van, akkor ez előfordul. A szabadságharc leverése és a kiegyezés közti időszak kiegyezéspárti szemszögből íródott, iróniával, rengeteg humorral átitatott regénye, amelyben az osztrákokkal szembeni dacos morgást már a békülékeny hangnem váltja fel. Ha valaki arra kíváncsi, hogyan lett a gyűlölt ellenségből alig húsz év alatt "sógor", akire elnéző fejrázással, mosolyogva legyintünk a Lajtántúlra, és közben nem bánja, ha sokat nevet (néha kicsit talán saját magán is), ezt ki ne hagyja.

Gyulai Pál - Egy régi udvarház utolsó gazdája
Ugyanaz, mint az előző, de itt több az irónia, a humor is kicsit keserűbb, és nincs feloldozás. Nézőpont kérdése.

XX. század

Erich Maria Remarque - Nyugaton a helyzet változatlan
Ezt szerintem nem kell magyaráznom. Akinek illúziói lennének, annak kötelezővé tenném. Kérem szépen, ILYEN a háború.

Wass Albert - Adjátok vissza a hegyeimet!
Lehet szörnyülködni meg vitatkozni, meg az író életét, tetteit emlegetni, meg politizálni is nyugodtan. Viszont létezik a világon úgynevezett objektivitás is. Próbáljunk szűrők nélkül olvasni néha.

Bohumil Hrabal - Őfelsége pincére voltam
Mérföldes hrabali mondatok, a megszokott humor, és ennél sokkal több is. A felemelkedés, a csömör, majd a lelki béke megtalálásának regénye is ez.

Ernest Hemingway - Búcsú a fegyverektől
Még ilyen is a háború. Hemingway nem maradhatott ki.

Leon Uris - Miła 18
Varsói gettófelkelés, elszoruló torok, ökölbe szoruló kéz, tehetetlen düh. Valaki egyszer ellopta tőlem ezt a regényt egyébként, már vagy 15 éve, azóta nem olvastam. De azt tudom, hogy imádtam.

Markus Zusak: A könyvtolvaj
Az elmúlt évek egyik legmegkapóbb könyve humánumról, sorsról, determináltságról. Egészen különleges a narratíva is, már csak emiatt is kiemelkedik a sorból. És ezen kívül még oly sok minden miatt. Kötelező darab. Részletesebben itt.

Szilvási Lajos: Appassionata
Személyes kedvenc. Szilvási méltatlanul csúszik a süllyesztőbe, és ha már Wassnál a korrektséget emlegettem, itt is azt tenném. A háború csömöre, az élni akarás, a sorsát befolyásolni képtelen ember regénye ez, a determináltság az első szavaktól kezdve érezhető. Gyönyörű íve van, és végig lebeg a szövegben valami keserű melankólia. Tudod, mi lesz a vége? Persze. Megsemmisülsz mégis? Ó igen.

Lőrinczy Judit: Ingókövek
Erről meg már posztoltam is külön.

Ja, és ennyit arról, hogy a 30 könyvet leszűkítem 10-re. Szerintem egyébként ezt én sem gondoltam komolyan.

15 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Máris két cserét kérek.
    Tudom, hogy megígértem, hogy nem teszek ilyet. De van még egy hónap, merthogy a "Minek az éve 2014" kihíváshoz kell a lista. És ha van 20 pótkötet, akár még jobban is járhatok.
    Az egyik csere A könyvtolvajra vonatkozna. Egy hónappal ezelőtt olvastam, méghozzá hangosan, amitől egy kicsit jobban be is vésődik. Lassabban halad, jobban kell figyelni, sok minden hangsúlyosabb. Úgyhogy jövőre nem szeretném újra olvasni. Esetleg 10 év múlva.
    A másik cserét már nehezebb megmagyarázni. Tulajdonképpen szégyenkezve tudom csak bevallani. Nem szoktam erről beszélni, ha szóba kerülne mélyen hallgatok, elterelem a szót. Szóval van két író. Nem tudom, mi ez a zsigeri ellenkezés, miből táplálkozik ez a gondolkozás nélküli elutasítás, miféle megérzésből fordítom el a fejem ... Nos nem szeretnék Wass Albertet olvasni (És Márai Sándort sem). Ha ragaszkodsz hozzá, megteszem, és lehet, hogy végül örülni is fogok. De most úgy állok, hogy inkább kérem a pótkötetek valamelyikét. :)

    VálaszTörlés
  3. Ja, és még másik négyet is olvastam, de ez egyáltalán nem baj, mert abból kettőt mér éppen készültem újra olvasni. És a másik kettőnél is eltelt vagy húsz év, úgyhogy nyugodtan elővehetem újra. :)
    (Bocsánat, valahogy kettős személyiség lettem ...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor ajánlanám A láthatatlan ember-t, a Hova álljanak a belgák?-ot, a Mesterségem a halál-t, Spirótól Fogság-ot, Ken Follett Titánok-sorozatát, a Hideghegy-et, az Oroszlánkölykök-et stb. Szólj, ha kell még! :)

      Törlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. Csak egyet, csak egyet!:))
    Magamba szálltam, és vállalom Wass Albertet.
    Mivel a láthatatlan ember is most volt szeptemberben, akkor legyen a Hova álljanak a belgák?, ha már az jutott másodszorra az eszedbe.
    Akkor készíthetem a polcot?
    Illetve készítem a polcot, és december 31.-ig még változtathatsz.
    Az általános műveltségem a tét!!:))

    VálaszTörlés
  6. Most jöttem rá, hogy ez több, mint 10!:)
    A japán középkorból most melyik legyen? A Muszazsi öt kötet. De jobban tetszene, mint a Sógun.
    A Rettenthetetlent szívesen kihagynám, de akkor meg hiányozna egy kicsit a középkori Európa.
    A háborúsok közül kellene valamelyiket kiválasztanom, a Hrabalt és a Remarque könyvet pont most akartam újraolvasni, viszont a Uris érdekelne, a Hemingway meg egyébként is tervben van.
    Sajnálom, de neked kell dönteni! Megígérted!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor a Muszasit A sógun helyett! Ha a Hrabal és a Remarque újrázás lenne, akkor válaszd inkább az Uris-t. Szerintem. Felelősségem teljes tudatában mondom ezt, bár lehet, hogy tévedek. Nem tudom, ááá, túl nagy a nyomás, NEM BÍROK ÍGY GONDOLKOZNI!!! :D

      Törlés
  7. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  8. Nem kell kapkodni, gondolkozz csak nyugodtan.
    Különben egy évbe belefér 15 könyv is.:)

    (Újrázás a Szilvási és a Jókai is, de ez egyáltalán nem zavar.
    Merthogy mondjuk középiskolás koromban az összes Szilvásit elolvastam, de szinte nyomtalanul eltűnt az agyamból, kivéve az Egymás szemében.:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha az Appassionata nem maradt meg, akkor lehet, hogy most sem fog tetszeni... én is középiskolás koromban olvastam utoljára, de gyanús, hogy most is imádnám. Szóval ez nem korfüggő, bár nyilván felnőttebb fejjel mélyebben megérti az ember. Talán. Az viszont pozitív meglepetés, hogy Az új földesúr-t is olvastad már, alig ismerek talán 1-2 embert, aki ezt elmondhatja magáról. :)

      Próbálok még azért pár olyat összeszedni, ami belefér a kategóriába és értéke is van, de azért már ezekkel szerintem elleszel egy ideig. :)

      Törlés
    2. :) Szerintem is el leszek velük egy ideig.

      Amíg iskolába jártam elég sok mindent elolvastam. Kicsit csodálkozom én is magamon.:)
      Ma körül néztem anyámnál. Az Appassionátát megtaláltam, a Jókait nem. :( Rengeteg könyvem van kölcsönadva, jobbára fogalmam sincs kinél. A Hrabal és Remarque itthon van, a Muszasit meg holnap hozom a könyvtárból. Tegnap befejeztem Tormay Cécile-t, úgyhogy kezdhetek is hozzá!:)

      Törlés
  9. Vica néninek átküldtem a listát (megkérdeztem, melyiket olvassam hangosan), és az alábbiakat válaszolta.
    Nem másolnám ide, csak kérdezte, hogy mondtam-e már neked, hogy neki ez a kedvenc Jókai könyve. Szóval most mondom.

    Tehát a levél:
    "szia Ágika, amit nem ismerek, és szívesen elolvasnék, a
    varsói gettólázadásról szóló és az Ingó köveket sem olvastam.
    Most látom, hogy azt sem ismerem, hogy a rettenthetetlen.
    Makkai Sándor és Vass Albert könyveit én nem annyira szeretem, de ha jó,
    mindent elolvasok. Ezeket olvastam, nem sokra emlékszem.

    Nem tudom, ki írta hozzá a megjegyzést, de Jókainál részemről
    telitalálat, a kedvenc Jókai regényem volt, szívesen újraolvasnám.
    a maradék három-négy mindegyike remek könyv."

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, biztosan nagyon kedves hölgy a Vica néni. Szerintem a Mila 18 nagyon fog neki tetszeni, ezek szerint eléggé egyezik az ízlésünk. :) Add át neki, hogy üdvözlöm, ha találkozol vele! :)

      Törlés
    2. Mondom majd neki. (Ja, a gépelési hibákat benne hagytam a levélben. Ez hozzá tartozik.:))
      Most olvassa a Könyvtolvajt. Még nincs visszajelzés.
      Én meg belekezdtem a Muszasi második kötetébe. Tényleg jó pörgős. A történelmi részeket elég nehéz követni, mert ez a sok japán uralkodó, uralkodócsalád, daimió, és egyéb történelmi alak neve megjegyezhetetlen.
      De azt hiszem felesleges is lenne megjegyezni, a kor szelleme teljesen átjön anélkül is.
      Aztán vannak apró finomságok. Most például Muszasi éppen hajat mosott. Iszappal. Szép szál szamuráj a fürdőházban, kibontja a haját és rákeni az iszapot. El is hiszem, hogy voltak jelentkezők a megfilmesítésre.

      Törlés